Sajnos megint nem számolhatok be egetrengető felfedezésekről, de mivel minden szándékom ellenére újabban igencsak megnövekedett blogom látogatottsága (tengeren innen és túl :) ), legyen, írok egy pár sort.
A suli újra visszaváltott állóvíz-jellegűvé, egyedül az csempész egy kis változatosságot az órák egyhangúságába, hogy lassan minden kis csoporttársam kezd kivetkőzni magából és megmutatni önnön valóját. Mivel a kifejezőképességünk lassan-lassan, de fejlődik, én is egyre inkább otthon érzem magam a teremben, így a kezdetben oly szorgalmas kis csapat most már alig akar tanulni, mindenki a székelybácsis vicceimre kíváncsi. :) Ennek egyedül a minden órán megíratott tingxiék (diktálás-írás) látják kárát, ugyanis általában mindig az óra előtti 5 percre építek, de újabban mindig van fontosabb megbeszélnivaló. Sebaj, soká van még a következő vizsgaidőszak... :)
Mivel beköszöntött Szibéria, vásárolni is kénytelen voltam menni. Illetve a héten csak oda. Az egyik kedvenc áruházamban voltam, vettem egy XL-es kabátot (nem vicc, tényleg hízlal ám a kínai koszt), meg még egy-két apróságot. Mindig olyan jókat mosolygok az ottani fodrászsrácokon, állandóan megállítanak vásárlás közben, és kényszerítenek, hogy fogdossam meg a hajukat. Azt hiszik, hogy ezzel kedvet csinálnak ahhoz, hogy az én szőkés-barnás gubancomból is valami hasonlót gyártassak. De előbb vágják le a kezem. :) Amúúgy a fodrászokról szólva. Kínában minden 3 házból egy kajálda, egy pedig fodrászszalon. A fodrászok, akik szinte kizárólag a férfiak köréből kerülnek ki, általában zöld, lila, vagy egyéb feltűnő színű hajkoronával vannak megáldva, úgyhogy egyre égetőbb kérdéssé fajuló hajvágásom is várat még magára pár hónapot... Viszont (állítólag:) ) van egy fodrászok utcája is Pekingben, ahol egyéb szolgáltatásokra is kaphatóak a kedves mesterek. Ott állítólag férfi és női "fodrászok" is dolgoznak...
Kaja téren se következett be említésre méltó változás, talán csak annyi, hogy ráleltem egy csodálatos pekingi specialitásra, ami leginkább a hazai gyrosra hasonlít, már csak a tzatziki szósz hiányzik róla... De 1,5-3 yuanért nem vagyok telhetetlen. :)
Ja és még valami... A kezdetek kezdetén egy hosszú ideje Pekingben élő magyar lány említette, hogy szerinte minden külföldit szemmel tartanak a kíváncsi kis kínaiak. Akkor rögtön Huangra gondoltam, de valójában jót mosolyogtam az ötleten. Viszont már vagy harmadik napja annyira erős, megmagyarázhatatlan és kiszellőztethetetlen férfiparfümillat terjeng a szobámban, hogy az egész lányszint a csodájára jár. Úgyhogy ez már kicsit gyanús. Lehet, hogy egy kis európai kém rejtőzik a radiátorom mögött??? (már csak a szagból ítélve se lehet kínai :) ) Ajj. Ugye nem ezt nevezik üldözési mániának? :)
A suli újra visszaváltott állóvíz-jellegűvé, egyedül az csempész egy kis változatosságot az órák egyhangúságába, hogy lassan minden kis csoporttársam kezd kivetkőzni magából és megmutatni önnön valóját. Mivel a kifejezőképességünk lassan-lassan, de fejlődik, én is egyre inkább otthon érzem magam a teremben, így a kezdetben oly szorgalmas kis csapat most már alig akar tanulni, mindenki a székelybácsis vicceimre kíváncsi. :) Ennek egyedül a minden órán megíratott tingxiék (diktálás-írás) látják kárát, ugyanis általában mindig az óra előtti 5 percre építek, de újabban mindig van fontosabb megbeszélnivaló. Sebaj, soká van még a következő vizsgaidőszak... :)
Mivel beköszöntött Szibéria, vásárolni is kénytelen voltam menni. Illetve a héten csak oda. Az egyik kedvenc áruházamban voltam, vettem egy XL-es kabátot (nem vicc, tényleg hízlal ám a kínai koszt), meg még egy-két apróságot. Mindig olyan jókat mosolygok az ottani fodrászsrácokon, állandóan megállítanak vásárlás közben, és kényszerítenek, hogy fogdossam meg a hajukat. Azt hiszik, hogy ezzel kedvet csinálnak ahhoz, hogy az én szőkés-barnás gubancomból is valami hasonlót gyártassak. De előbb vágják le a kezem. :) Amúúgy a fodrászokról szólva. Kínában minden 3 házból egy kajálda, egy pedig fodrászszalon. A fodrászok, akik szinte kizárólag a férfiak köréből kerülnek ki, általában zöld, lila, vagy egyéb feltűnő színű hajkoronával vannak megáldva, úgyhogy egyre égetőbb kérdéssé fajuló hajvágásom is várat még magára pár hónapot... Viszont (állítólag:) ) van egy fodrászok utcája is Pekingben, ahol egyéb szolgáltatásokra is kaphatóak a kedves mesterek. Ott állítólag férfi és női "fodrászok" is dolgoznak...
Kaja téren se következett be említésre méltó változás, talán csak annyi, hogy ráleltem egy csodálatos pekingi specialitásra, ami leginkább a hazai gyrosra hasonlít, már csak a tzatziki szósz hiányzik róla... De 1,5-3 yuanért nem vagyok telhetetlen. :)
Ja és még valami... A kezdetek kezdetén egy hosszú ideje Pekingben élő magyar lány említette, hogy szerinte minden külföldit szemmel tartanak a kíváncsi kis kínaiak. Akkor rögtön Huangra gondoltam, de valójában jót mosolyogtam az ötleten. Viszont már vagy harmadik napja annyira erős, megmagyarázhatatlan és kiszellőztethetetlen férfiparfümillat terjeng a szobámban, hogy az egész lányszint a csodájára jár. Úgyhogy ez már kicsit gyanús. Lehet, hogy egy kis európai kém rejtőzik a radiátorom mögött??? (már csak a szagból ítélve se lehet kínai :) ) Ajj. Ugye nem ezt nevezik üldözési mániának? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése