életjel

Viccesebbnél viccesebb ötleteket kapok e-mailben, hogy mi történhetett velem, mert ilyen sokáig nem jelentkeztem. De nem kaptam el a madárinfluenzát, se a sárgalázat és a kínai maffia se rabolt el asztaltáncosnak, egész egyszerűen csak zajlik az élet a megszokott mederben. Kínaiórák, fitnessórák (ahol új barátokkal és ellenségekkel gyarapodtam :) ), olykor-olykor egy kis koncert, és megismerkedtem végre a Pekingben tanuló magyar kollegináimmal is. Merthogy vannak ám olyanok. :) Szombaton bulizunk is egyet karácsony örömére.
Most viszont sietnem kell a csodálatos élőbeszéd-órára, aztán Márkkal (ha nem késik túl sokat a gépe) meglátogatjuk Mao Ce-tungot a kis mauzóleumában... A kis mázlista már ma megy haza. Na de nekem is már csak 22 nap... És mindenkire fogok időt szakítani, úgyhogy lehet tervezgetni. (elsősorban gasztronómiai programokra számítok :) )